Végső megoldás az alkoholista személy gondnokság (gyámság) alá helyezése, ha a család nem talál más utat a saját élete feletti kontroll visszaszerezésére. Mit old meg a gondnokság alá helyezés? Hogyan kell kezdeményezni? Elsülhet-e rosszul? Van-e más megoldás?
Tartalom
Gyámság vagy gondnokság?
Tisztázzuk: sokan gyámság alá akarják venni rokonukat, de a gyámság jogilag helytelen kifejezés. Gyámság alá csak kiskorút lehet venni, felnőtt személyeket gondnokság alá lehet helyezni. Alkoholista felnőttek esetében tehát gondnokság alá helyezésről beszélünk.
Mi a gondnokság alá helyezés?
A gondnokság alá helyezés a cselekvőképesség korlátozását jelenti. A cselekvőképesség a 18. életévét betöltött felnőtt szerződési képessége: egy adásvételi szerződés megkötése, egy albérlet lefoglalása, egy tartózkodási hely bejelentése vagy egy útlevél igénylése cselekvőképességet igényel.
Akit cselekvőképességétől megfosztanak, azt jogi értelemben visszarepítik a gyerekek közé, ahol mindenről és mindenben mások döntenek helyette.
A cselekvőképesség korlátozása durva jogkorlátozás, ezért Magyarországon csak és kizárólag bíróság dönthet róla. A polgári peres eljárásban elmeorvosi igazságügyi szakértő véleményének bevonásával vizsgálják, hogy valakit meg kell-e fosztani cselekvőképességétől vagy korlátozni kell-e cselekvőképességében. A cselekvőképesség indokoltsága elvileg csak az érintett személy jogainak védelme lehet. A gyakorlatban azonban sokszor azért helyeznek valakit gondnokság alá, hogy az idősek otthonába vagy szociális otthonba helyezhessék.
Ha ugyanis valakit gondokság alá helyeznek, és korlátozzák a tartózkodási hely megválasztásához fűződő jogát, akkor gondnoka akár az érintett személy akarata ellenére is abba az intézménybe utalhatja be, amelyikbe akarja.
Elég-e az alkoholizmus a gondoksághoz?
A gondnokság alá helyezés – a polgári törvénykönyv szerint – akkor indokolt, ha valakinek a saját életére vonatkozó döntési képessége mentális zavara következtében részlegesen vagy teljesen korlátozott. Ez azt jelenti, hogy akkor helyeznek valakit gondnokság alá, ha igazolható, hogy pszichiátriai betegsége miatt képtelen helyes döntéseket hozni a saját életéről.
Önmagában az alkoholizmus vagy más szenvedélybetegség nem teszi indokolttá a gondokság alá helyezést.
Az, hogy valaki rendszeresen iszik, nem jelenti azt, hogy nem tud helyes döntéseket hozni az életéről. Az alkoholfüggőséget a bíróság sem tekinti elégséges oknak. Csak azt, ha igazolható, hogy az érintett személy mentális betegségben szenved (vagyis: pszichiátriai diagnózisa van), képtelen helyes döntéseket hozni az életéről, és más megoldás helyzetének rendezésére nincs.
De a gyakorlat az, hogy ha a család kérésére a gyámhatóság megindítja az eljárást, a bíróság megfoszthatja cselekvőképességétől az érintett személyt.
Megoldás-e a gondokság?
Ha a család célja az, hogy a gondokság alá helyezés révén megszabaduljon az alkoholista személytől, akkor erre „megoldás” lehet a gondokság alá helyezés.
De ez káros, veszélyes megoldás:
- A gondokság alá helyezés a gyakorlatban alig visszacsinálható. Ha valakit egyszer gondokság alá helyeztek, ritkán szerzi vissza a jogait.
- Ezért a gondokság alá helyezés sokszor további súlyos leépüléshez, állapotromláshoz vezet.
- A családi környezetéből kirekesztett személy függőségéből való felépülésében a gondnokság alá helyezés ritkán segít, mivel elszigeteléssel és az önbecsülés elvesztésével jár.
Ráadásul az érintett személy vagyonáról a kinevezett gondoknak pontos elszámolást kell vezetnie, és rendszeresen be kell számolnia róla a gyámhatóságnak. A családnak is számolnia kell azzal, hogy a hatóságok beköltöznek az életükbe.
70% az esélye, hogy ha elvégzed és alkalmazod a Családi tudáscsomagot, szeretted önként a felépülés útjára lép.
Mi az emberibb megoldás?
Három lehetséges megoldást érdemes megfontolni a gondnokság alá helyezés helyett:
1. Hozzátartozói csoportok látogatása
A családtagok tehetetlensége, elkeseredettsége érthető. De ez az elkeseredettség abból is fakad, hogy magányosnak érzik magukat a helyzetükben. Pedig ez a helyzet Magyarországon tömeges. És sok olyan hozzátartozói közösség található, ahol a tagok egymást támogatva képesek kimozdítani az évtizedek óta rögzült családi helyzetet, esélyt adva az alkoholista családtag felépülésének is.
Hihetetlen erőt lehet meríteni ezekből a csoportokból. Ezért azt javaslom, hogy mielőtt belevágtok a gondnokság alá helyezési eljárás megindításába, látogassatok meg egy ilyen csoportot. Az addiktológiai kereső segít abban, hogy saját lakóhelyetek közelében vagy akár online találjatok ilyen közösséget.
2. Családi intervenció
A családi intervenció azt jelenti, hogy a család közösen tesz azért, hogy az alkoholista személy önként döntsön alkoholbetegsége kezelése mellett. Tény, hogy rengeteg család azt tapasztalja, hogy erre a függő családtag nem hajlandó. Ezen segít a professzionálisan kidolgozott családi beavatkozás módszere.
Ennek során a család szakértő segítségével megismeri a függőségek mögött álló családi mozgatóerőket. Nehéz elfogadni, de tény: a függőség mögött számtalan esetben a család kezeletlen konfliktusai, rendezetlen viszonyai állnak. A függő személy pedig az, aki megjeleníti, tünetként visszatükrözi ezeket a problémákat.
Ha a család nyitott a tanulásra és változásra, hatalmas erőforrásra tehet szert, és ezzel el tudja juttatni a függő személyt odáig, hogy önként kezelésbe vonuljon.
A rendszert Magyarországon Dudits Dénes életmentő könyve ismerteti részletesen, és több addiktológiai szolgáltató is nyújt ebben segítséget.
TIPP: A családi intervencióról az Alkoholista a családban: 7 lépés a megoldás felé című írásban olvashatsz.
3. Támogatott döntéshozatal
A polgári törvénykönyv lehetővé teszi, hogy a gondokság emberbarát formáját válasszuk. Ezt nevezik támogatott döntéshozatalnak. Ebben az esetben nem korlátozzák az érintett személy cselekvőképesség, hanem egy támogatót rendelnek mellé. A támogató dolga, hogy segítsen az érintett személynek a döntéshozatalban.
A támogatott döntéshozatal remek megoldás lehet, ha a család elkötelezett az érintett személy jogainak védelme mellett, nem tekinti elsődleges célnak a jogkorlátozást, de szeretne valamilyen támogatást, kontrollt adni a függő családtagnak.
És ha nincs más megoldás?
Ha mégis a gondokság alá helyezés megindítása mellett köteleződik el a család, akkor az alábbiakra érdemes figyelni.
- Minél enyhébb korlátozást kezdeményezzünk. Ne a cselekvőképsség teljes korlátozása legyen az indítvány tárgya, hanem a cselekvőképesség részleges korlátozása. Itt egyenként fel lehet sorolni azokat a területeket, amelyeken indokolt a korlátozás. De kulcskérdés, hogy másban ne fosszuk meg családtagunkat önrendelkezési képességétől. Ezzel támogatást és lehetőséget adunk a későbbi felépülésre.
- Felülvizsgálat minél hamarabb. Kérjük a bíróságot, hogy a kötelező felülvizsgálati idő előtt tartsunk felülvizsgálatot a cselekvőképesség korlátozásának indokoltságáról. A cselekvőképesség teljes korlátozás esetén 10, részleges korlátozása esetén 5 év a kötelező felülvizsgálati idő. De ez borzalmasan hosszú idő az érintett személy szempontjából. Kérjük a bíróságot, éljen jogával, és a felülvizsgálati időt szabja minél rövidebbre (például egy évre).
- Tájékoztatás a jogokról. Mondjuk el a gondnokság alá helyezett családtagnak, hogy milyen jogai vannak. Például fontos tudnia, hogy még a legsúlyosabb korlátozás esetén is joga van pert indítani cselekvőképessége visszaszerzése érdekében, és hogy csak olyan gondnokot nevezhetnek ki mellé, aki ellen ő nem tiltakozik.
- Találjunk jó gondnokot. A gondnok személye az legyen, aki vállalja, hogy nem csak az adminisztrációt látja el, de élő kapcsolatban marad az alkoholista családtaggal, és támogatja őt a felépülésben is.
A gondnokság alá helyezés és a cselekvőképesség korlátozása súlyos és durva jogfosztás, amely nem segít a felépülésben. Ezért fontos, hogy a család csak végső esetben alkalmazza, és előtte próbálja meg a felépülésben támogatni az érintett személyt. Rengeteg család tud beszámolni arról, hogy a felépülés melletti családi elköteleződés új távlatokat nyitott az életükben, és kiutat hozott az alkoholizmus csapdájából.
Szeretném megkérdezni hogy mi van akkor ha; az illető saját maga akarja a gondnokság alá helyezését? Mivel a kemoterápia miatt az agy a károsult és károsodni fog nem emlékszik nem tudja mit beszélt részleges cselekvőképtelen (már most a második terápia után,), így szeretné ha gondokság alá vennénk. (( Sajnos kemoterápia következményéről szakirodalom is van már ami alátámasztja hogy a memóriát az ágyat is károsíthatja egyes embereknél ami nálunk bekövetkezett)).
Van-e rá lehetőség gyorsított folyamatban megigényelni az az maga az illető megígényelheti e már most , (Akár bírósági tárgyaláson kívül, A gyámhatóságon? ), a gondnokság alá helyezését?
Érvényes e külföldön is a gondokság alá helyezése ha Magyarországon kötetet magyar személlyel?
Várom válaszát köszönöm Éva
Kedves Éva! Ha valaki maga akarja a gondnokság alá helyezését, akkor igen gyors eljárásra számíthatnak tudomásom szerint. Ebben az esetben is a gyámhatóságnál kell kezdeményezni az eljárást, ők tudnak adni részletes tájékoztatást is. Sajnos nem tudom, hogy külföldön van-e hatálya egy ilyen bírósági döntésnek. Ezzel kapcsolatban is biztosan tud információt adni a gyámhatóság.
Tisztelt Verdes úr!
Olyankor mi a történik, ha az orvosszakértői vélemény leírja valakiről, hogy csökkent a belátási képessége, ezért gondnokság alá kell őt helyezni, ugyanakkor az érintett életvitele rácáfol erre (dolgozik, számlákat fizet stb.)? A bíróság gondnokság alá helyezi őt vagy sem?
A bíróság ítélete a döntő tényező. Ha nem értetetek vele egyet, akkor ezt jelezni kell a tárgyalás folyamán, és minél több bizonyítékkal alátámasztani. Jogsegélyt lehet kérni például a Társaság a Szabadságjogokért szervezetnél vagy más civil szervezetnél. Fontos tudni, hogy ha cselekvőképesség alá is helyezik az érintett személyt, ő maga is perelhet a cselekvőképessége visszaállításáért, ebben ugyanis nem korlátozható a cselekvőképessége.
Köszönöm szépen válaszát!
Mindenképpen jelezni fogjuk egyet nem értésünket. Egyébként a bíró még az első tárgyaláson (látva, hogy az alperes minden kérdésre úgy válaszol, mint egy egészséges ember) kérdezte is a gyámhatóság képviselőjét, fent kívánja-e tartani a keresetet, és ő mondta, hogy mindenképpen kitart a gondnokság mellett. A támogatott döntéshozatalt említi Ön ebben az írásban, ezt én nem ismertem ezelőtt. Megemlítem majd ezt is a tárgyaláson, mert erről a bíró említést sem tett. Lehet, ő se ismeri. Vagy tán csak nem meri alkalmazni, mert ott megmaradna az alperes döntési önállósága.