A kokain és hatása: mennyire veszélyes?

A kokain az egyik legdivatosabb és legveszélyesebb drog. Természetes eredetű, az ember agyának boldogságközpontját stimulálja, gyorsan és hatékonyan működik és a fogékony felhasználóban igen hamar kialakul a függőség. Rövid és hosszú távon is roncsolja a szervezetet, és a személyiségre, kapcsolatokra is romboló hatással van. Nézzük meg a hatását, eredetét és a veszélyeit!

A kokain hatása 

De mitől olyan kapós ez a drog? Milyen hatást vált ki a felhasználójából? Mit érezhet a kokainos? 

Hirtelen jó közérzete lesz, szétveti az energia, mintha megnőne a szellemi ereje, boldoggá, legyőzhetetlenné válik, nem érez fájdalmat, nő a libidója, bőbeszédűvé válik vagy elcsendesedve szemléli a világot. De erőszakossá, izgatottá is válhat, pánikba eshet, megnő a vérnyomása, pulzusa, testhőmérséklete. Éppen az ellenkező hatást váltja ki, mint a nyugtató hatása miatt szedett Xanax.

Sóvárgáskezelés minikurzus

Több, mint 20 hagyományos és több, mint 10, máshol még nem ismert sóvárgáskezelési technikát mutatok meg, amelyek segítenek, hogy ellenállás és küszködés nélkül tudd átélni a sóvárgást és kontrollálni a fogyasztásodat.

Megnézem a részleteket

Indoklásmentes pénzvisszafizetési garanciával

A többi droghoz vagy az alkoholhoz hasonlóan a kokain sem hat egyformán minden emberre.   

Amikor a kokain hat, a felhasználó mindenkinél erősebbnek, okosabbnak, magabiztosabbnak érezheti magát. A nagyképűségéért általában nem szeretik az illetőt, miközben ő úgy érzi, épp élete csúcsteljesítményét nyújtja emberileg, szakmailag, egyre többen kapnak hideglelést tőle. A kokainista könnyen összekülönbözhet a másik kokainistával, esetleg azzal, aki nem használ szert vagy épp más szeren pörög.

Vagyis a kokain egyik társadalmi hatása a frusztráció és a feszültség. 

Nézzük meg, hogy választhatjuk szét rövid és hosszútávú hatásokra a kokain működését! 

Rövid távú hatások: 

• étvágytalanság
• megnövekedett pulzusszám, vérnyomás és testhőmérséklet
• összeszűkült erek
• szaporább légzés
• kitágult pupillák
• rendszertelen alvás
• émelygés
• túlzott izgatottság
• furcsa, kiszámíthatatlan, néha erőszakos viselkedés
• hallucinációk, túlérzékenység, ingerlékenység
• tapintási hallucinációk, ami olyan érzést okoz, mintha bogarak mászkálnának az ember bőre alatt
• felfokozott eufória
• aggódás és paranoia (tébolyodottság)
• depresszió
• erős sóvárgás a kábítószer után
• pánik és pszichózis (elmebaj)
• a nagy adagok (akár csak egyetlen egyszer is) izomrángásokhoz, rohamokhoz és hirtelen halálhoz vezethetnek.

Hosszú távú hatások: 

• maradandó károsodás a szív és az agy véredényeiben 
• magas vérnyomás, amely szívinfarktushoz, agyvérzéshez és halálhoz vezet
• máj-, vese- és tüdőkárosodás
• felszippantás esetén az orrszövetek roncsolódása
• elszívás esetén légzési elégtelenség
• intravénás használat esetén fertőző betegségek, kelések és tályogok
• alultápláltság, súlyveszteség
• a fogak állapotának súlyos leromlása
• hallási és tapintási hallucinációk
• szexuális problémák, a nemi szervek károsodása, terméketlenség (nőknél és férfiaknál egyaránt)
• tájékozódási zavarok, apátia, kimerültség
• ingerlékenység és hangulatzavar
• gyakran előforduló veszélyes magatartás
• önkívület vagy pszichózis
• súlyos depresszió
• tolerancia és függőség (akár egyetlen használat után is)
• a kokain hatása a fogakra katasztrófális lehet: a fogak elszíneződnek és idővel kihullanak.

A gyilkos koktél: kokain és alkohol (kokaetilén)

A kokain és az alkohol együttes hatása életveszélyt jelent az erős, fizikailag edzett szervezet számára is. Főként egyébként fiatalok használják partidrog gyanánt.

Az alkohol és a kokain kokaetilénné alakul. Ez az anyag a kokainnál sokkal hatékonyabban szorítja össze az ereket, miközben növeli a szív vérigényét.

Ezzel brutális terhelés alá helyezi a szívet, ami azonnali halálhoz is vezethet.

A kokain ára

A kokain az egyik legdrágább drog, de ez nem rettenti el a felhasználókat. Nincs fix világpiaci ára és elképesztő eltérések lehetnek az egyes országok kokain árai között.

A legdrágább az USA-ban és Kuvaitban (300-330 USD/gram, vagyis 123 000 forint), Európában 100-150 dollárt kell kifizetni egy grammért, Magyarországon 72 dollárt (nagyjából 27 000 forintot), míg a termelőországokban, vagyis Kolumbiában, Bolíviában 3,5-4,5 dollár az ára.

Aki már látott kokaincsempészettel foglalkozó dokumentum filmet, vagy valós történeteken alapuló játékfilmet, sorozatot, tudja, hogy sok tényező határozza meg a kokain árát. 

Mivel illegális anyagról van szó, amire komoly kereslet mutatkozik elsősorban az USA-ban és Európában, nem az előállítás a költséges, hanem a tárolás, szállítás és a terjesztés. Egy legális termék esetében lehet költséghatékonyabb megoldásokat keresni, ez a kokainnal neccesebb. És akkor még nem beszéltünk a kenőpénzekről, illetve az illegálisan megszerzett pénz tisztára mosásának komoly költségeiről. Ezek mind hatnak a kokain árára.

A kokain előállítása a kizsákmányoláson alapul. Azok a munkások, akik Kolumbiában, Peruban vagy Bolíviában dolgoznak az ültetvényeken, laborokban, nevetségesen kevés pénzt kapnak a munkájukért, főleg akkor, ha összehasonlítjuk a kokain felhasználói árával.  

Ma 1 kilogramm kokain Kolumbiában, Bolíviában 4500 USD-be kerül. Ehhez 1000 kilogramm szárított kokalevélre van szükség. Ez az egy tonna 400-500 USD-be kerül, ám mire azt pasztává feldolgozzák, az ára ennek a kétszerese, 800-900 USD. Már ebben a fázisban egy kilogramm kokain előállításán lévő haszon négyszer, ötször nagyobb, mint az alapanyag ára.

A kokain előállítása

A kokaint a kokacserje leveléből állítják elő. Nem célunk, hogy pontos receptet írjunk, elég talán annyi infó, hogy először leszedik a leveleket, fűnyíróval apró darabokra vágják.

A következő munkafázisban általában gyerekmunkásokkal tapostatják meg a levéldarabokat (mint régebben nálunk a szőlőt). 

Ezután hypo, benzin, kálium-permanganát, etil-alkohol, kénsav, szódabikarbóna, cementpor és még ki tudja milyen vegyszerek segítségével állítják elő a kokainpasztát. Ez még mindig nem a vége, bár már 97%-ban kokainról beszélhetünk.

A nyersanyagot átszállítják (pl. Venezuelába), ahol olyan anyagokkal fejezik be a kokain előállítását, amelynek szállítása robbanásveszélyes. Ha kész a kokain, mehet a drog drónokon, tengeralattjárón és egyéb leleményes szállítóeszközökön a drogkereskedőkhöz.   

A kokacserje a fent vázolt beavatkozás-sorozat nélkül egy ártalmatlan növény, ami az Andokban (elsősorban Kolumbiában, Peruban és Bolíviában) terem. Előfordul más trópusi országokban is (pl. Srí Lanka), de igazán Dél-Amerikában érzi jól magát. Az andoki őslakosok szent növényként tekintenek erre a cserjére. 

Családi tudáscsomag

Segíts szerettednek, hogy önként – saját akaratából – a felépülés útjára lépjen. A kurzus képessé tesz rá, hogy kérlelés és fenyegetőzés helyett hatékonyan változtasd meg a viselkedésed, és hozzátartozód belássa, hogy változnia kell.

Megnézem a részleteket

Indoklásmentes pénzvisszafizetési garanciával

A kokain története és politikája

A cserje több évezredes történetéhez képest a kokain alig 180 éves múltra tekint vissza. Az 1800-as évek második felében kaptak rá a felső osztályhoz tartozó rétegek, nem volt ebben semmi illegális, például a Coca Cola üdítőben 1904-ig még igazi kokain volt!

Bár a 20. század első évtizedeiben már többen felvetették a kokain káros hatásait, a kábítószer népszerűsége töretlen volt, a némafilmek sztárjai közül kerültek ki az első “kokain reklámarcok”.

Az egyik legközismertebb kokainhasználó Sigmund Freud volt, hazánkban pedig például Kosztolányi Dezsőről rebesgették, hogy aktív felhasználó.  

Az USA-ban a 20-as, 30-as évek után a 70-es, 80-as években robbant be igazán a kokain karrierje. Ebből az időszakból számtalan híres felhasználót tudnánk felsorolni: színészek, zenészek, üzletemberek és sportolók egyaránt tolták és tolják mind a mai napig a kokaint.

A forrás továbbra is Dél-Amerika volt, a szállítás útvonala pedig Közép-Amerika, a fő felhasználó központok pedig Miami, New York, majd Kalifornia-állam. Mivel a kokain továbbra is illegális volt, viszont hatalmas pénzössszegek mozdultak meg a drogkereskedelemben, leleményes és sokszor könyörtelen szervezetek alakultak ki többek között Kolumbiában, Peruban, Hondurasban, Mexikóban, hogy biztosítsák a folyamatos termelést, szállítást, terítést. Ehhez pedig szorosan kapcsolódik a helyi, szegényebb rétegek súlyos kihasználása, a fegyveres erőszak.     

Az elmúlt évtizedekben voltak sikeres intézkedések, hogy visszaszorítsák az illegális kokainkereskedelmet, de a visszaszorítással egy időben gombamód szaporodtak és szaporodnak az illegális ültetvények és laborok.

Hogy miért nem csap le ezekre a drogkartelekre pl. a kolumbiai kormány, annak sok oka van.

• Az egyik földrajzi: Kolumbiában a Kordiellák három égbenyúló vonulatának köszönhetően rengeteg olyan terület akad, amit még a hadsereg járműveivel is nehéz megközelíteni. Mire ezeken a rejtett helyeken kiakalkított droglaborokra lecsapnának, már új helyre költöznek.
• A másik összetevő a különböző paramilitáris szervezetek jelenléte, amelyek hol összedolgoznak a kartelekkel, hol fegyveres összecsapásokba bocsátkoznak velük.

Így történhetett, hogy bár a kolumbiai kormány 2013-ra hivatalosan visszaszorította a kokainkereskedelmet Észak-Kolumbiában, látványosan felégette, kiirtotta a kokaföldeket, 2015-re visszaállt a 90-es évek kokaintermelési csúcsa.  

Bolíviában egészen izgalmasan alakult a kokacserje és az ország 21. századit történelmének kapcsolata.

Evo Morales elnök részben azzal nyerte meg a 2006-os bolíviai választásokat, hogy a legalizálni akarta a hagyományos kokatermesztést az országban.

Sőt, Bolívia elnöke kitartóan próbálkozott, hogy a kokalevelet rehabilitálja, és az abból készült termékeket – cukorkát, kokabort, gyógyteát – eladja külföldön. 2013 márciusában az ENSZ drogügyi bizottságának ülésén a szónoki pulpitusról reklámozta a kokaalapú termékek áldásos hatásait. A kokatermesztők nem voltak hálátlanok, még akkor is kiálltak Morales mellett, amikor 2019 októberében alkotmányellenesen próbált hatalmon maradni Evo. 

Aki már meglátogatta Cuzco-t, Peru 3-4000 méter magasban fekvő városait, romvárosait, vagy végigvándorolt az Inka-ösvényen, szinte biztos, hogy találkozott a kokalevélből készült teával vagy rágcsált kokalevelet. Nem véletlenül, 3500-4000 méter szinten már a legtöbb utazó érzi magán a magassági betegség tüneteit: szédülést, fejfájást, csökkenő koncentrációt. A tünetegyüttes leküzdéséhez sok-sok vizet kell inni, fokozatosan terhelni magunkat és a helyiek szerint segít a kokalevél rágcsálása vagy a kokatea. És valóban, élénkít, elmulasztja az éhségérzetet, csökkenti a fejfájást.

Természetesen a levél rágcsálásától vagy a kokateától még nem fogjuk megtapasztalni azt, amit fent írtunk a kokainról. Mivel a kokacserjében található alkaloidok közül a kokain csak ez egyik összetevő, amit 1855-ben sikerült kivonnia a levelekből egy Friedrich Gaedcke nevű német kémikusnak. Később Albert Niemann nevezte el kokainnak ezt az alkaloidot. 

A kokain szaga

A kokaint nehéz megszagolni anélkül, hogy az ember ne szippantsa be, egész közelről érezni csak az illatát. Édeskés, néha fémes vagy benzinhez hasonló szaga van, attól is függ, hogy milyen vegyszerekkel készítették. 

Kokainfüggőség jelei

Van néhány fizikai és mentális jellegzetessége a kokainfüggőségnek: 

• Kitágulnak a pupillák,
• Szokatlanul hosszan van ébren a felhasználó 
• Étvágytalan
• a korábbihoz képest túlzottan nagy az önbizalma
• folyamatosan izgatott 
• üldözési mániában szenved  
• folyik az orra, szipog 
• fehér por nyomait látni az orrlyukak körül, galléron, ruhán,
• elhanyagolja a munkáját
• szokatlan anyagi gondjai vannak 
• ingerlékeny, ingadozik a hangulata,
• depressziós 
• sokszor kell vécére mennie
• hirtelen lefogy
• csökken a szexuális vágy

Crack kokain / krek kokain

A krek kokain vagy crack kokain nem por, hanem kristály formában kerül a felhasználóhoz. Ezt a drogot jellemzően nem az orrba szívják fel, hanem felhevítik és a krekből kiáramló gőzt szívják be. Intenzívebb, tisztább, erősebb és veszélyesebb a kokainnál.

A 80-as, 90-es években, amikor az Egyesült Államokban a kokain a gazdagabb réteg kiváltsága volt, a crackhez sokkal olcsóbban hozzá lehetett jutni. Legalábbis az első adaghoz, ha a felhasználó visszament a dealerhez, már emelkedett a tarifa. Ez lett a szegényréteg, az amúgy is nyomorban élő városi fekete és white trash társadalom egyik közkedvelt drogja.

A krektől szinte az első használattól kezdve függővé válik a felhasználó és onnan már nagyon nehéz visszakapaszkodni.

Összegezve: a kokain (és a krek is) fiziológiailag és mentálisan veszélyes, fizikailag és pszichésen is addiktív stimuláló szerek.

A társadalom kisebb egységeit (családokat, baráti társaságokat, munkahelyi kapcsolatokat) egyaránt veszélybe sodor, az előállítása és terjesztése kizsákmányoláson alapul, a folyamatos fegyveres konfliktusok aláaknázzák az előállító (pl. Peru) és a tranzitországokban (pl. Mexikó) élők biztonságát.

További ajánlott olvasmány a témában: a Drogriporter kokainról szóló cikke.