Az internetfüggőség része az életüknek. Ha láttad a Social Dilemma című dokumentumfilmet, azt is tudod, hogy az online cégek tudatosan alakítják ki platformjaikat úgy, hogy függővé tegyenek minket. Ha leküzdhetetlen vágy kínoz a mobilod iránt, mintha cigi után sóvárognál, semmi rendellenes nem történt veled. Téged is bedrogoztak az internettel, mint ahogy engem is. Az utóbbi években elkezdtem tudatosan leépíteni az online tevékenységeimet, hogy visszanyerjem a szabadidőmet. Leírom, mik voltak azok a lépések, amik a legtöbbet segítettek.
Tartalom
1. Gondolkodj rajta, mérjed, értsed
Amikor pár évvel ezelőtt elkezdtem mérni és követni a saját nethasználatomat, egy idő után azt vettem észre, hogy hasonlóan vagyok az internettel, mint a cigarettával. Kórosan ragaszkodom hozzá, és ha nem jutok internethez, elvonási tünetek kínoznak. És amikor korlátoztam az internethez való hozzáférésemet, idővel egyre kevésbé hiányzott.
Teljesen abnormális és beteg dolog az, hogy naponta 2 órán keresztül a mobiltelefonommal töltöttem az időt. Ezt persze senki nem fogja addikciónak nevezni. Magyarországon több, mint 1 millió ember küzd alkoholproblémákkal. Mégis, amikor egy alkoholista elpanaszolja barátjának, hogy sokat iszik, akkor a válasz általában az, hogy napi 2-3 sör még tök oké.
Nem várhatjuk tehát, hogy egy olyan bolygón, ahol a népesség 70-90%-ban folyamatosan online tölti az idejét, népszerűségre tegyen szert a tézis, miszerint nem azért vagyunk folyamatosan az interneten, mert az annyira jó, hanem mert függővé váltunk. Az internetfüggőség tömeges jelenség lett.
Tehát az első pont az, hogy figyeld meg a saját internetezési szokásaidat, és gondolkodj rajta, mennyire jó neked az, ahogyan az internet jelen van az életedben.
Hiszek abban, hogy a legtöbbet bármilyen probléma megoldásában az segít, ha gondolkodunk és szemlélődünk vele kapcsolatban.
Tehát ez sokkal fontosabb, mint a második, brutális tippem.
2. Dobd ki az okostelefonod
Én sem hittem, hogy ez lehetséges. De elmesélem, mi történt velem. 2018-ban az Iphone-om megadta magát. Nem volt időm kiválasztani az új készüléket, ezért beugrottam a sarki boltba, és vettem egy Nokia 1300-as butatelefont 3 ezer Forintért. Ezt itt:
Egy hétig bírta töltés nélkül, és ami ennél is fontosabb, minden fontos funkciót kiszolgált: bárkivel tudtam telefonkapcsolatot létesíteni a világon, és bárkivel tudtam sms-t váltani. Nem villogott, nem volt levakarhatatlan, mint a régi készülék, és miközben a zsebemben volt, újra könyvet tettem a hátizsákomba, és olvastam, mint a régi időkben. Nem olvastam el ugyanazt a hírt háromszor a 444-en, az Index-en Telexen- és a Facebook-on, és nem értesültem róla naponta háromszor, hogy OV egy diktátor és az EU most már tényleg oda fog csapni, hanem könyveket olvastam újra.
Így telt el pár hónap, és nem vettem azóta sem okostelefont. Internetfüggőség ellen ez a legerősebb gyógyszerem.
És igen, néha jól jönne, mert sok-sok hasznos dolgot tudnak ezek a készülékek. De inkább bosszankodom havonta kétszer 5 percet és felhívom a tudakozót, mintsem újra visszaálljak arra, hogy naponta 2 órát elvesztegetek az életemből és a szabadidőmből.
És ha az a kérdés, hogy szeretem-e és élvezem-e telefonom, a válasz az, hogy nem. Ez az egészséges. Egy telefonnal kábé olyan érzelmi viszonyban kell lenni, mint egy asztali lámpával. Az, hogy szeretjük a készülékeket, manipuláció eredménye. A mobilkészülékek formája és felhasználói felülete arra vannak optimalizálva, hogy úgy gyönyörködjünk bennük, ahogyan a szerelmesek gyönyörködnek egymásban. Minden gombot és effektet fejlesztői brigádok tesztelnek és élesítenek azzal az egyetlen céllal, hogy a telefonunk értékesebb inger legyen számunkra, mint gyermekünk arca.
3. Déli 12:00 előtt ne olvass email-eket
Az email-ek jönnek-mennek, és minél gyorsabban válaszolsz, annál több érkezik. Miközben semmi értelmes munkát nem végeztél, csak leveleztél. Az email-ekhez való korlátlan hozzáférés olyan, mintha negyed óránként leszaladnál a postára megnézni, jött-e csomagod. Ez is beteges internetfüggőség, mégis ezt csináljuk.
A nap termékeny része a reggel és a délelőtt. Szokj rá arra, hogy ebben az időben kizárod az email-eket. Senki nem fogja észrevenni 🙂 . Ha a telefont is lehalkítod pár órára, olyan délelőttöket élhetsz meg, amilyenek utoljára a kilencvenes években adattak meg nekünk: lehet elmélyülten, nyugodtan dolgozni.
Sokunknak szükségünk van a postafiókunkra, mert ott keressünk vissza a napi teendőkhöz szükséges információkat. Ezen segít kedvenc applikációm, a Pasue Inbox. Ez az ingyenes kütyü annyit csinál, hogy nem mutatja meg a beérkező leveleket, miközben engedi, hogy te zavartalanul használd a postafiókodat.
Nem sikerül mindig, minden nap betartanom ezt, de sokszor igen. És a távlatok szinte végtelenek: van olyan online marketinges kollégám, aki naponta legfeljebb egyszer néz email-t, és hetente kihagy pár napot.
4. Töröld magad a közösségi oldalakról
A Facebook drog. Ha felszállsz a buszra és megnézed, látni fogod: minden második okostelefon képernyőjén vég nélkül pörgetik a kéket. Vagy elég ha arra gondolsz, hogy te mennyi időt töltesz rajta és ez mennyi örömet, bánatot, szomorúságot okoz neked.
A Facebook célja, hogy minél több időt tölts rajta, minél többet kommunikálj rajta, és minél több személyes adatot ossz meg rajta.
Ha cseréled a profilképed, legalább 150 like-ot kapsz. Nem véletlenül: a Facebook tudja, mennyire fontos neked, mit szólnak mások a profilképedhez, ezért minden ismerősödnek megmutatja, akik végiglájkolják. Te pedig órákon-napokon át nézed, hogy érkezett-e még egy like, és hogy az a lány/srác a gimiből vajon köztük van-e. Közben te dolgozol a Facebook-nak, mert sok-sok adatot hozol létre, és a 150 lájkolód újra aktív és időt tölt a Facebook-on, és közülük néhányan úgy döntenek, nekik is elkelne egy friss profilkép.
A Facebook profil törlése nem mindig és nem mindenkinek sikerül. Nekem sem, ha őszinte akarok lenni. De ami jól működik, hogy rendszeresen felfüggesztem a tagságomat, és néha egy-két hónap is eltelik közösségi oldal használata nélkül. Egyetlen kattintással újraaktiválható a platform, és egyetlen adat, kapcsolat sem veszik el.
A közösségi média az internetfüggőség legerősebb forrása. Érdemes nagyon óvatosan bánni vele.
5. Blokkold az internetet részben vagy egészben
Rengeteg időt töltök azzal, hogy kedvenc honlapjaimat böngészem napközben az asztali gépemről. Nem azért, mert érdekel, ami ott van, hanem mert elfáradtam: dolgozni nem tudok, az agyamnak és a testemnek pihenésre van szüksége. De erősebb inger egy hírportál vagy a Netflix, mint egy séta a környéken. Ez is az internetfüggőség egyik tünete.
De mi lenne, ha ezeket az oldalakat nem tudnám elérni napközben? Nagyobb eséllyel mennék sétálni.
Ebben segítenek a Distraction Blocker alkalmazások. Egy listában beállítom, hogy milyen weboldalakat nem akarok látogatni aznap, és onnantól fogva nem érem el őket. A SelfControl nevű programot használom. A program ingyenes, és ha beállítottam, hogy milyen weboldalakat mennyi ideig nem érhetek el, a tiltás feloldhatatlan. Az egyetlen lehetőség, hogy újrainstallálom az operációs rendszert.
Rengeteg más applikáció is elérhető erre a célra, ha rákeresel a Distraction Blocker kifejezésre. A SelfControlt az emeli ki a tömegből, hogy a tiltásokat nem lehet feloldani.
Mire jó mindez? Megéri-e küzdeni az internetfüggőség ellen?
Az elmúlt három évben új hobbik találtak meg: jógázom, elkezdtem zongorázni tanulni és belekóstoltam a csillagászatba. Korábban nem volt hobbim. Biztosan más tényezők is szerepet játszottak a változásban, de az internetfüggőség elleni tudatos küzdelmet a legfontosabbak között tartom számon.
A szabadidőhiány morális kötelesség lett. Ha valakinek sok szabadideje van, talán nem is rendes szülő vagy sokat lóg a munkából. Pedig a szabadidőnket nem a munka vagy a család oltárán áldozzuk fel, hanem az interneten.
Vélemény, hozzászólás?