Az alkoholizmus korábban – és sajnos sokak számára még ma is – progresszív és gyógyíthatatlan betegségnek minősült, amelyet csak a teljes absztinencia révén lehet tünetmentessé tenni. Ugyanakkor mára egyre több bizonyíték (lásd ezeket később) támasztja alá, hogy az alkoholfüggőség életmódbeli elakadás, amelyet az érintettek jelentős része képes meghaladni. Megfelelő támogatás mellett esetenként még a súlyos mértékben alkoholfüggő ember is képessé tehető a mértékletes fogyasztásra vagy az absztinenciára. Minél nagyobb lehetősége van valakinek arra, hogy informált módon válasszon az absztinencia és a mértékletesség között, annál nagyobb eséllyel lesz sikeres a felépülésében.

Az alkoholizmus szó hallatán a legtöbb embernek az árokparton fekvő felpuffadt arcú idült, kontrollvesztő alkoholista jut eszébe. Ez a kép megtévesztő. Az alkoholisták közé nagy számban elegáns üzletemberek, munkabíró kollégák, szerető szülők, ismerős barátok tartoznak, akikkel jó időt tölteni.

Sokan magukról sem tudják, hogy alkoholbetegséggel küzdenek, de a másnaposság újra és újra tönkreteszi a napjaikat. Magyarországon fél-egy millió ember számít alkoholistának, szegények és gazdagok egyaránt.

Ki alkoholista? | Hozzátartozóknak | DSM-5 kritériumok | Alkoholizmus okai | Alkoholizmus tünetei | Kontrollált ivás | Ártalomcsökkentés | Alkoholizmus kezelése |

1. Az alkoholista meghatározás homályossága

A nemzetközi ajánlások szerint férfiak esetében napi két korsó sör, nők esetében napi egy korsó sör vagy ennek megfelelő más alkoholos ital elfogyasztása még normálisnak számít.

Ha csak ennek alapján akarjuk eldönteni, hogy ki számít alkoholistának, az megtévesztő. Egyfelől, mert aki megiszik két korsó sört, az már nincs teljesen magánál. Másfelől, mert napi két sörnek komoly hatása van hosszútávon, és szoktatja a szervezetet az alkoholhoz. Az alkoholt a legtöbben szorongásoldásra használják. De idővel egyre több kell belőle.

Félrevezető csak azt figyelni, hogy hivatalosan alkoholistának számít-e valaki, hiszen

• rengeteg hivatalosan nem-alkoholista szenved az alkohol okozta betegségektől vagy az ivás miatti rossz közérzettől, folyamatos másnaposságtól;
• sokan, akik hivatalosan nem számítanak alkoholistának, egyre többet isznak, és előbb-utóbb átlépik a küszöböt.

Az alkoholizmus fogalma meglehetősen homályos. Ennél is fontosabb azonban, hogy elavult, és ma már nem kellene hasznánunk.

DSM-5: Alkoholhasználati zavar (AUD)

A korszerű addiktológia szerint az alkoholizmus kifejezés elavult és megbélyegző, ezért hivatalosan 1980 óta nem használjuk. A DSM-5 értelmében helyette alkoholhasználati zavar diagnózisról (Alcohol Use Disorder, röviden: AUD) beszélünk.

A diagnosztikus szempontok a következők.

1. nagy mennyiségű alkohol fogyasztása,
2. abbahagyási kísérletek és kudarcok,
3. ivással töltött naponként idő,
4. sóvárgás,
5. család és/vagy saját maga elhanyagolása,
6. káros társas következmények ellenére is fennmaradó ivás,
7. élvezetes egyéb tevékenységek elhanyagolás az ivás miatt,
8. veszélyes, sérülést okozó helyzetek előfordulása,
9. leállási képtelenség betegségek vagy rossz közérzet ellenére.
10. hozzászokás és fokozódó tolerancia,
11. elvonási tünetek megvonás esetén.

Két-három kritérium teljesülése esetén enyhe, 4-5 kritérium teljesülése esetén közepes, 6 vagy annál több kritérium teljesülése esetén súlyos alkohol-használati zavarról beszélünk.

A diagnózis lehetséges variációinak száma 2036, vagyis az alkoholhasználati zavar ennyi formában nyilvánulhat meg és okozhat gondot az életünkben. És ezt lehetetlen szigorú kritériumok szerint diagnosztizálni, hiszen nincsenek szigorú és egyértelmű kritériumok. Az alkoholfüggőség nem fekete-fehér, rögzített dolog: a legtöbben a szürke zónában helyezkednek el, és azon belül is mozgásban vannak.

Nem az a kérdés, hogy valaki alkoholista vagy-e vagy nem. Hanem az a kérdés, hogy egészséges-e a viszonyod az alkohollal. Csapdában tartja-e az életed? Rosszul érzed-e magad tőle? Másnaposan éled-e az életed vagy nem?

Nehéz megmondani, hogy mi számít egészségesnek. De vegyük alapul az alábbi szempontokat:

• Ha akár egy hónap is eltelhet anélkül, hogy az illető alkoholt fogyaszt, és ez nem okoz benne feszültséget, hiányt, sóvárgást. A lényeg, hogy nincs az életében napi szintű alkoholfogyasztás, és ez nem is hiányzik neki.
• Ha havonta legfeljebb egy alkalommal iszik nagyobb mennyiséget, például, mert találkozik a barátaival, és beül egy kocsmába sörözni. Havonta egyszer még belefér, de a rendszeres hétvégi alkoholizmus esetén már villog a piros lámpa.
• Ha nincs emelkedő trend a fogyasztásában. Ha 5 évvel ezelőtt hetente egyszer ivott, de most már hetente kétszer-háromszor, akkor érdemes résen lenni.

Ha valaki nem minősül alkoholistának, attól még bőven beletartozhat azoknak a körébe, akik bajban vannak, csak éppen átcsusszan a hivatalos statisztika küszöbe alatt.

Röviden: ne a diagnózisára koncentráljunk, hanem arra, hogy mennyire egészséges valakinek a viszonya az alkoholhoz, és milyen dinamikával rendelkezik az addikciója. Ha például valakiről tudható, hogy semmilyen orvosi felmérés szerint sem számítana alkoholistának, akkor is fontos lehet, hogy foglalkozzon az alkoholhoz való viszonyával azért, hogy később se válljon azzá.

2. Az alkoholizmus lelki és biológiai okai

Aki tisztában van az alkoholizmus okaival, az nem fog szégyenkezni saját függősége miatt, és másokat sem fog megvetni ezért. Vegyük sorra a legfontosabb okokat:

• Trauma és elhanyagolás. A korszerű orvosi és lélektani kutatások bizonyították, hogy a függőségek és az alkoholizmus mögött feldolgozatlan traumatikus élmények, és nagyon sok esetben gyermekkori érzelmi elhanyagolás állnak. Érzelmi elhanyagolás alatt azt értjük, hogy bár egy gyerek minden testi szükségletét kielégítették, a szülei nem tudtak elég időt tölteni vele, és elegendő figyelmet adni számára. Ma már tudjuk, hogy ez károsítja az idegrendszert.
• Magány és társtalanság. Az alkoholisták legtöbbje nem tartozik elfogadó közösségekhez: nem tagjai a helyi gyülekezetnek, nincs baráti társaságuk, nem járnak a helyi sportklubba, és nem tudják megfelelően ápolni családi kapcsolataikat. Sokszor csak az ivócimborák maradnak. Az érintettek gyakran nem élnek családban, elváltak és/vagy gyermektelenek. Az ivás gyakran az emberi közösség hiányában átélt ürességet pótolja ki.
• Társadalmi támogatottság és legális marketing. A túlzott alkoholfogyasztással szemben a magyar társadalom veszélyesen és felelőtlenül elfogadó. Kemény, masszív alkoholistának kell lenni ahhoz, hogy ez a környezet számára zavaró legyen. Ennél is rosszabb, hogy az alkohol olcsó és bárhol beszerezhető drog, marketingjére milliárdos tételben költenek a gyártók és a forgalmazók. Moderált alkoholfogyasztónak lenni kifejezetten nehéz egy ilyen társadalmi környezetben. Továbbá, az alkohol az egyetlen olyan drog, amelyet nem fogyasztani kifejezetten kínos egy-egy társadalmi eseményen vagy találkozón.
• Megbélyegzéstől való félelem. Alkoholistának minősülni súlyosan megbélyegző. Még akkor is, ha a függőség nem szabadon választott életmód, nem morális vétek, hanem lelki sérülésekből és magányból épülő kiszolgáltatottság. Aki segítséget kér, okkal tarthat attól, hogy megbélyegzik, elveszíti még meglévő kapcsolatait és/vagy munkahelyét. Ezért sokan nem kérnek segítséget, és helyzetük tovább romlik. Paradoxul hangzik, de tény: maga az alkoholista minősítés is azok közé a tényezők közé sorolható, amely felelős az alkoholizmus terjedéséért.

3. Az alkoholizmus tünetei és jelei

Az alkoholizmus sok esetben, főleg a kialakulás első éveiben, láthatatlan, szinte semmilyen feltűnő tünetet nem okoz – leszámítva persze a rendszeres ivást, az ezzel járó mámoros állapotot, és a másnaposságot. A női alkoholizmus tünetei megegyeznek a férfiak esetében észlelhető jelekkel.

• Tolerancia fokozódása. Ami korábban elég volt, az egyre ritkábban elég, ezért az érintett ember egyre többet iszik.
• Sóvárgás. Az alkoholizmus egyik legbiztosabb tünete. A sóvárgás során beszűkül a gondolkodás, és az alkoholista ember csak az ivásra tud gondolni.
• Megvonási tünetek. Alkohol hiányában rosszkedv, türelmetlenség, álmatlanság, agresszív viselkedés, súlyosabb esetekben a kezek remegése, az étvágy elvesztése jelentkezik.
• Az alkoholizmus jelei az arcon is megjelennek. Az arcon hajszálér-tágulatok és borvirágos, vöröses foltok jelenhetnek meg. De azért vigyázzunk, mert az alkoholista arc könnyen összetéveszthető például a magas vérnyomással küzdő ember arcával.
• Szociális tünetek. Az alkoholizmus következtében egyre kevesebb figyelem jut a környezetre és másokra. Az alkoholizmus ezért gyakran vezet váláshoz, a családtagoktól való elhidegüléshez vagy akár a munka elvesztéséhez. Az alkoholista viselkedése adott esetben szélsőségessé válhat.
• Betegségtünetek. Az alkoholizmus számos betegség forrása lehet: cukorbetegség, májkárosodás, rosszindulatú betegségek kialakulásához vezethet. Az alkoholizmus stádiumai határozzák meg, hogy ezek a betegségek mikor jelentkeznek. Az alkoholfüggőség kapcsolódhat más függőséghez is, például szerencsejáték-függőséghez.

4. Alkohol elvonási tünetek

Az alkohol abbahagyása alkohol elvonási tünetekhez vezethet. De kevesen tudják, hogy a legtöbben súlyos tüneteket nem élnek át.

A leggyakoribb tünet az üresség átható és lassan rágó érzete: valami nem teljes, valami hiányzik az életből, az élet sótlanná és izgalmak nélkülivé válik. Minden látszat ellenére ez kőkemény és gyilkos megvonási tünet: egyszerre hazudja azt, hogy nem vagy függő, miközben lassan visszatolja a kezedbe a poharat.

Csodálatos fegyver ellene a saját belső ürességed szemlélése és figyelése. Ez a figyelem gyakran képes megnyitni az önismeret és a felépülés útját.

Az ismertebb elvonási tünetek fizikai tünetek, és néhány nap alatt elmúlnak: ezek közé tartozik a szorongás, a végtagok bizsergése vagy remegése, az izzadás vagy a verejtékezés, és a koncentrálási nehézségek.

Ritka esetben – súlyos fizikai függőség esetén – az elvonás életveszélyessé válhat. Ezért ha súlyos fizikai függőség alakult ki valakinél, akkor az alkohol elhagyása orvosi felügyelet mellett ajánlott.

A megvonási tünetek idővel teljesen el tudnak tűnni. És el tud tűnni teljes mértékben az alkohol utáni sóvárgás is. Ezért az absztinencia vagy a mértéktartás útjára lépő embernek nem kell attól tartania, hogy életre szóló megvonási tünetekkel kell szembenéznie.

4. Betegségmodell vs. alternatív megközelítések

A gyógyíthatóság kérdésének két markáns megközelítése van.

1. Az egyik szerint az alkoholizmus gyógyíthatatlan betegség, amely az absztinens életmód mellett tünetmentessé tehető. Ezt a megközelítést nevezzük betegség-modellnek.
2. A másik modell szerint az alkoholizmus gyógyítható, és a hátterében álló problémák megoldásában kell segíteni az érintetteket. Ezeket a megközelítéseket alternatív modelleknek nevezhetjük.

A betegség-modell

A hagyományos betegség-modell szerint az alkoholizmus nem gyógyítható, de tünetmentessé tehető. Ezt úgy érheti el az érintett személy, hogy tartózkodik az akár minimális mértékű alkoholfogyasztástól is, és teljes absztinenciát fogad. A betegség-modell tekinthető ma a leginkább elterjedt, domináns modellnek.

Ennek a megközelítésnek előnye, hogy mind az orvosi praxisban, mind az Anonim Alkoholisták csoportjaiban és más tizenkét lépéses közösségekben (például a Minnesota-modell alapján működő csoportokban) könnyen elérhető Magyarországon. Hátránya, hogy sokak számára elrettentő az igény, hogy el kell fogadniuk magukat egy gyógyíthatatlan betegség áldozatának akkor is, ha évek óta nem ittak alkoholt. Továbbá, sokan visszarettennek a kezeléstől, mivel a teljes absztinencia vállalása túlságosan nagy tehernek tűnik számukra.

Ha nem akarsz AA-ba menni, ne érezd rosszul magad miatta, rengetegen vannak így (én is kerültem a csoportokat, mert nyomasztónak találtam): sőt, az valójában csak egy optikai csalódás, hogy mindenki az AA révén épül fel, sajnos szinte csak erről a felépülési útról lehet olvasni a sajtóban. A tény ezzel szemben az, hogy Magyarországon az alkoholfüggőknek csak mintegy 0,5%-a jár legfeljebb Anonim Alkoholista csoportba, a legtöbben más utakat járnak.

Az életmód-modell és kontrollált ivás

A betegség-modellnek nincs teljes kizárólagossága. Rengeteg kutatási adat látott napvilágot, amely az alkoholfüggőségből való teljes felgyógyulásról számol be.

• A 90-es évek végén két nagymintás kanadai kutatás is azt találta, hogy a korábban alkoholfüggőséggel diagnosztált személyek több, mint 75%-ban felépültek. A felépülők 77%-ban orvosi vagy terápiás segítség nélkül jutottak túl az alkoholizmuson. A tanulmány itt érhető el: Recovery from alcohol problems with and without treatment: prevalence in two population surveys.
• Az Alkoholfüggősségel és alkoholizmussal foglalkozó Amerikai Központi Intézet 2005-ben végzett kutatása során 43 ezer 18-24 év közötti személyt vizsgáltak, és azt találták, hogy az alkoholizmussal diagnosztizált személyek többsége átlagosan 14 év alatt felépült. Ők ma már absztinensek vagy alkalmi alkoholfogyasztók. A tanulmány itt érhető el: Probability and predictors of remission from lifetime nicotine, alcohol, cannabis, or cocaine dependence: Results from the National Epidemiologic Survey on Alcohol and Related Conditions

Elismerve a gyógyulás lehetőségét, számos megközelítés igyekszik távolságot tartani a betegségközpontú megközelítéstől. Ezek a terápiák a lelki és társadalmi tényezőkre koncentrálnak, és abban segítik az érintetteket, hogy képesek legyenek a változásra.

A kontrollált ivás tanulása és tanítása kevéssé elterjedt, pedig 40 éves múltra tekint vissza az Egyesült Államokban és Németországban. A kutatási adatok szerint az alkoholfüggők 65%-ban képesek kontrollált fogyasztásra átváltani, és ezt a kontrollt évek során át fenntartani és elmélyíteni. A németországi kutatási program hasonló eredményeket tapasztalt, és figyelemreméltó, hogy a súlyos mértékben alkoholfüggő személyek körében – akik hetente 800 gram alkoholt, vagyis 40 korsó sört fogyasztottak –mérték a legnagyobb eredményességet.

Én magam is sok olyan klienssel dolgozom együtt, akik kontrollált ivási programot választanak maguknak. Ez egy sokak számára sikeres és járható út a felépülésben. Korábban volt lehetőségem Németországban részt venni a témával foglalkozó képzéseken és szakmai rendezvényeken, és ezt a tudást a saját munkámban is alkalmazom.

5. Ártalomcsökkentés és alkohol

Az alkohol terén uralkodó fekete-fehér látásmód miatt kevesen vannak tisztában az ártalomcsökkentő megközelítések óriási jelentőségével.

Rengeteg alkoholfüggő ember lenne nyitott arra, hogy megtanulja szabályozni az ivását, de ebben nem kapnak segítséget. Pedig a felépüléshez nem csak az azonnali absztinencián át vezethet az út.

Sokszor az ivás fokozatos visszafogása, a veszélyes helyezetek kerülése, az alkohol hatásmechanizmusainak megismerése hoz kezdeti javulást. Amikor valaki segítséget kap abban, hogy kontrollt szerezzen a fogyasztása felett, sokkal nagyobb motivációval kezd el dolgozni magán. Ez önmagában döntő tényező lehet.

Az ilyen programok révén sokan képessé válnak arra, hogy kikerüljenek a súlyos alkoholfogyasztók köréből, és mértékletes ivókká váljanak. Másoknak ez nem sikerül, és ők ilyenkor dönthetnek az absztinencia mellett.

Ebben a témában magyar nyelven a VAVO-ról ingyenesen letöltheted Mértékletes ivás módszere című könyvecskét, itt: ↓

6. Hogyan segíthetsz hozzátartozódnak?

Ha hozzátartozód küzd alkoholfüggőséggel, a legfontosabb annak megértése, hogy ő hogyan értékeli és látja az alkoholhoz való viszonyát. Hozzátartozókkal való munka során arra törekszünk, hogy segítsünk eljutni addig a pontig, amikor a függő családtag hajlandóvá válik önként segítséget kérni. Ha ugyanis valaki segítséget kér, akkor felépülésének kritikus állomását eléri, és onnan már hatalmas esélye van a változásnak.

Ahhoz, hogy eddig a pontig el tudd vezetni szerettedet, több lépésen kell keresztülhaladni. A legnagyobb hiba, amit a család elkövethet, hogy úgy tekint a függő személyre, mint aki egyszerűen tagadja a függőségét, és ezért nincs más dolguk, mint szüntelenül nyaggatni és ismételgetni neki, hogy fogja már fel végre, hogy alkoholista, és menjen rehabilitációra.

Hozzátartozód támogatása komplex folyamat, amelynek legfontosabb elemei az alábbiak:

• Meg kell értened saját szerepedet az alkoholfüggőség kialakulásában és meg kell értened, hogy mi is valójában a függőség. A függőséget nem lehet élvezetkeresésnek és örömhajhászásnak tekinteni.
• Meg kell tanulnod a kommunikáció alapjait, hogy képes legyél nyaggatás és könyörgés helyett megfelelően célzott pozitív üzeneteket átadni a számára. Ez egy tanulható képesség, amit egyébként az életed minden területén használhatsz.
• Meg kell változtatnod a viselkedésed. Nincs szükség leválasztódásra és elhatárolódásra, ahogyan azt a legtöbb hozzátartozói csoportban tanítják, hanem arra kell törekedni, hogy viselkedéseddel (és nem a szavaiddal) eredményesen befolyásold a függő családtagot. Ennek korszerű eszköztára van.
• Fel tudod ismerni, hogy képes vagy megváltoztatni az iváshoz vezető helyzeteket. Ha képessé válsz ezeknek a helyzeteknek az elemzésére, képes leszel a helyzetek alakításával csökkenteni a sóvárgását és az ivását.
• És még egy kulcstényező van: Alkalmas időben és megfelelő módon meg kell hívnod a függő személyt kezelésbe. El kell csípned azokat a ritka alkalmakat, amikor a legnagyobb az esély arra, hogy igenlő választ kapsz.

Képtelenség ebben a cikkben összefoglalni és leírni mindent lépésről lépésre, de számodra is elérhető ennek a tudásnak az egésze. Az online családi programban több, mint 4 órán keresztül, munkalapokkal és gyakorlatokkal mutatom be a konkrét lépéseket és lehetőségeket, amelyek révén te is segíthetsz hozzátartozódnak, hogy önként segítséget kérjen.

7. Az alkoholizmus kezelése

Ha valaki úgy érzed, hogy sokat iszol, és szeretnél leszokni az alkoholról, fel tudod venni velem a kapcsolatot.

Ezen kívül további lehetőségeid is vannak:

• Az Anonim Alkoholista csoportok közel 150 településen és szinte minden fővárosi kerületben elérhetők, online és offline gyűlések is szerveződnek folyamatosan. A 12 lépéses megközelítés talaján áll a hazánkban ugyancsak elterjedt Minessota-modellre épülő támogatás is. Tegyél vele egy próbát, de soha ne érezd kényszernek.
• Magán-addiktológiai ellátásokat az tud igénybe venni, akinek az anyagi lehetőségei ezt megengedik. Egy ülés általában 15-35 ezer Forint közé esik, de mivel folyamatos kísérésre van szükség, ezért itt érdemes legalább 10-15 alkalommal számolni. Előnye, hogy a magánpraxist üzemeltető addiktológusok és addiktológiai szakértők teljesen személyre szabott szolgáltatást nyújtanak. Én is egy vagyok közülük.